Sorozatok a Nézőnapló blogon
A blogon jelenleg követett sorozatok listája, és rövid magyarázat arra, miért is foglalkozom velük.
Bridgerton
Julia Quinn bárgyú, felszínes (olvastam!), az európai múlttal kapcsolatos jellegzetes amerikai kliséket* felsorakoztató regényeiből készült Netflix sorozat már megjelenése pillanatában viták kereszttüzébe került. Bár a tévésorozat eleve sokat javít az eredeti történeten (pl. sokkal összetettebben ábrázol egyes karaktereket), és a produkció más területein is igazán díjazandó a minőség, múltfelfogása azonban legtöbb esetben gyerekesen nevetséges marad.
Természetesen nem a történelmi akkurátusságot kérem számon. Ahogyan mondani szoktam, én mindig a fikció pártján állok, már csak ezért is vagyok irodalmár és nem történész, de egyfajta komplex világlátást a múltat fikcionalizáló történetépítés mögött igenis elvárhatónak tartok. Mondjuk például, hogy egy az 1810-es évek valóságoshoz egyes elemeiben igencsak hasonlítóként megragadott londoni társadalmában nehogy már az legyen az államirányítás legfontosabb feladata, hogy bálszépét válasszon. Főleg úgy, hogy közben egy sor napjainkban különösen lényeges (es összetett) társadalmi kérdést is igyekszik érinteni. (Ne feledjük, a történelmi fikció műfaja alapjában véve a jelenben aktuális kérdésekre keres válaszokat a múltban.)
Tehát akad elég meg- és kibeszélnivaló a sorozattal kapcsolatban. (Plusz produkciós szempontból is érdekes miként készítenek egy a "hosszú 18. század" látványvilágába illesztett sorozatot.
Ghosts (BBC)
A rajongok által csak "Six Idiots" által emlegetett alkotói csoport (Mathew Baynton, Simon Farnaby, Martha Howe-Douglas, Jim Howick, Laurence Rickard és Ben Willbond) több produkciójuk során is bizonyította, hogy hasonló fikcionalizált történelmi világban mozognak, mint én, így egy olyan sitcom nyomon követése, mely múltból jelenben ragadt szellemeket állít a középpontba, számomra evidensnek tűnik.
Az első évadról még az Egy olvasó naplóján írtam, csak aztán folytattam itt a mondanivalómat.
A brit eredeti (BBC) és az amerikai változat (CBS) megkülönböztetése számomra fontos bizonyos jellegzetes produkciós különbségek (pl. valódi vidéki helyszín vs. steril stúdiófelvételek, brit szolid visszafogottság vs. amerikai harsányság), de nem kívánok túlzottan egymással szembeállító, egymást kizáró ideológiákat gyártani hozzá.
Succession
( Utódlás)
Ha bárki is azt hiszi, hogy ebben a tipikus 21. századi történetben nem fogok tudni európai (főleg brit) és történelmi kötődési pontokat találni, az bizony téved. Jesse Armstrong, a sorozat kreátora angol, jó pár ikonikus brit sorozat (pl. a zseniális The Thick of It politikai szatíra) írója, akinek a kisujjában van a shakespeare-i tragédiák és a klasszikus családregények modern tévésorozattá gyúrásának képessége. Ja, és ott van a 18. század felségességét megidéző zene, no meg jó pár elsőrangú brit színész (ahogy az már amerikai produkciók esetében gyakorta lenni szokott).
Másrészről New York, 21. század és kapitalizmus... szóval számomra elég sok mondanivalót képes generálni, érdemes tehát írni róla.
The Gilded Age
(Aranykor)
New York, kapitalizmus, de a 19. század. Mivel a Downton Abbey jelenséget csak nagyon távolról szemlélem, nem terveztem, hogy nézem, pláne nem, hogy írok is a sorozatról, de aztán valahogy érdekesnek tűntek egyes karakterek, és az, hogy a híres Livingston családot is felemlegetik, ezáltal a történet reflektál a korszak történelemfelfogására is, szintén érdekessé tette.
The Spanish Princess
(A spanyol hercegnő)
Mint már a Bridgerton esetében említettekből is sejthető, ha történelmi(es) regényről van szó, nem finnyáskodom, és pont azért, mert irodalmár a végzettségem, tudom helyükön kezelni a különböző mélységű és összetettségű alkotásokat, valamint pont azért vagyok tisztában azzal, hogy az irodalmi alkotásokat többféle módon is lehet értékelni, nem csak a modernista esztétikai alapú hierarchiában elfoglalt helyük alapján, ráadásul mielőtt a 18. században ragadtam volna, a Rózsák Háborúja és a Tudor-korszak volt az egyik kedvenc történelmi témám, így talán nem meglepő, hogy olvastam Philippa Gregory e korszakokban játszódó regényei jelentős részét.
A spanyol hercegnő sorozatelőzményeit (A fehér királyné és A fehér hercegnő) több okból is kedvenceim között tartom számon, így evidens, hogy ebbe a sorozatba is belekezdtem, hogy aztán végigdünnyögjem az egészet a készítők (szerintem) hibás döntései miatt.
Megint csak nem az a gond, hogy a fikció érdekében vagy a produkciót érintő praktikus megfontolásokból módosítanak a valós történelmi szituációkon, hanem ahogyan, milyen koncepció, világértelmezés alapján teszik azt. Ha a koncepció bugyuta (Bridgerton), vagy zavaros (A spanyol hercegnő) , akkor az kihat a más elemeiben esetleg kifejezetten kiváló produkció egészének megítélésére is.
Mivel pedig én javarészt a történelmi események fikciókba emelésével foglalkozom, számomra ezek a sorozatok is kiváló alapanyagként szolgálnak az ezzel kapcsolatos saját koncepcióim, elméleteim ismertetésére.
The Crown
(A korona)
A 20.század második felétől kezdődő korszak történelmi fikcióinak egészen más tétje van, mint a korábbi évszázadok (évezredek) történelmi eseményeit feldolgozó történeteknek. A híres történelmi személyiségek, a fontos történelmi események szereplőit már nem csak festményekről, illetve kortársak leírásaiból, esetleg saját maguk által megörökített dokumentumok (levelek, naplók, stb) ismerhetjük meg, hanem elsősorban filmfelvételek, ezen belül is, televíziós hírösszefoglalók, vagy éppenséggel élő közvetítések által.
Különösen igaz ez a jelenlegi brit uralkodóra, aki kétségkívül a világ egyik legtöbbet fotózott és audiovizuális eszközökkel is megörökített történelmi személyisége. Egy róla és családtagjairól készült tévésorozat esetében az egyik legfontosabb kérdés tehát, hogy milyen esztétika eszközökkel igyekeznek rekonstruálni a valós felvételeken is megtekinthető pillanatokat, vagy éppen hogyan mennek szembe szándékosan az ezzel kapcsolatos elvárásoknak.
_______________________________________
*v. ö. David Lowenthal: The Past is a Foreign County (Cambridge University Press, 2015)